Az őslakó

Nem mondom, hogy hétköznapi filmről van szó - de ez úgy hangzik, mint egy borzalmas sablon promószöveg. Ha meg azt mondom, hogy ne nézze, aki akcióra vágyik, és nem is egy elsőrandis film, akkor meg olyan, mintha mindenkit le akarnék beszélni róla, hogy megnézze. Pedig nem. Igazából ajánlom.

Kezdjük ott, hogy valószínűleg még sosem hallottál róla. Pedig nem egy díjat nyert, és nem is őskövület (2007-es). Plusz a legismertebb filmrangsoroló oldalak is jó véleménnyel vannak róla. Itt, itt és itt is.

A hallgatás valóban méltánytalan, és véleményem szerint három nagyon egyszerű dolognak "köszönhető". Egyrészt alacsony költségvetésű, másrészt - ebből és a cselekményből adódóan - nem akciódús, harmadrészt pedig nincsenek benne a megszokott hollywoodi arcok.

A főszereplő: David Lee Smith

Úgy tudnám megfogalmazni, hogy az egész film nagyon minimál: szűk tér, cselekménytelenség, "névtelen" - és még sem névtelen - színészek. De nem unalmas.

Előzményként megtudjuk, hogy John Oldman történelemprofesszor felmond és otthagyja az egyetemet. Ott kapcsolódunk be a történetbe, hogy kollégái meglátogatják, megpróbálják lebeszélni a hirtelen távozásról, a költözés okát kérdezgetik. És itt kezd érdekessé válni a dolog. Amikor is Oldman lassan-lassan válaszol, és a különböző szakterületű professzorok a kopottas fotelekhez szegeződnek. A beszélgetés olyan irányba indul el, amilyet a sokat látott néző sem várna.

A kérdés-válasz sorozat folyamán mindenki akaratlanul is felteszi magának a kérdést: én elhinném, ha ott lennék? Mit gondolnék? Belemennék az elmés kis játékba? Csak játék az egész? Vagy őrület? Lehet, hogy ez a valóság? És az egészben az a legszebb, hogy a folyamatosan bővülő történetet a szereplők nem tudják sem megerősíteni, sem megcáfolni. Egyszerűen nem tudnak rajta fogást találni - ahogyan mi sem.

Végig követhető, de tudományos közegben mozgunk, ez azonban nem zavaró, épp ellenkezőleg: hitelesebbé teszik a filmet ezek az utalások. Ugyanúgy, ahogy hitelesebbnek érezzük ilyen formában a filmet, mintha egy tipikus hollywoodi produkció lenne.

Elgondolkodtató, szájtátós, kreatív, egyedi. Az biztos, hogy nemcsak 84 percre köti le a néző gondolatait. Nem érdemes egy könnyed vagy egy kapkodós estére tartogatni.

És még egy kis spoileres kedvcsináló azoknak, aki bizonytalankodnak.

Egyébként pedig itt van az egész film magyarul.